Ahogy a körömrágás és az ujjszopás tanít...

Kiskorom óta küzdöttem körömrágással, ujjszopással, tinédzserként hozzájött a cigaretta. Szerettem volna leszokni ezekről, sajnos nem tudtam. Az ujjszopás annyira komoly volt, hogy elalváshoz is szükségem volt rá felnőttként, nem bírtam máshogy elaludni. Ez elég kínos, hiszen párkapcsolatban fel kell vállalni… senkinek nem volt ezzel problémája, bennem persze gátat okozott. A Teremtő Önismeret módszerrel többször ránéztem mélytudat szinten, de nem kaptam válaszokat.

A gyermekem születése késztetett arra, hogy elkezdjek komolyan foglalkozni ezzel a problémával. Felmerült bennem, ha ezt a mintát látja tőlem, ugyanennyit fog szenvedni, mint én, ezt nem szerettem volna.

Ami elindított a megoldás felé… Gyermekemhez a mai napig (most 3 éves) fel kell kelni éjszakánként többször, ez kezdetekben nagyon zavart engem, nem tudtam elfogadni, hiszen rettentően fáradt és nyűgös voltam emiatt.

Amikor már hosszú ideje nem tudott önállóan elaludni, megnéztem, hogy mit mutat a kisfiam ezzel kapcsolatban. Mélytudat szinten azt láttam, hogy az édesanyám kiskoromban berakott a kiságyba, és amikor sírtam, nem vett föl. Ez régen bevett szokás volt, viszont ezzel a gyerekek teljesen elvesztik a biztonságérzetüket. Velem is ez történt: sírtam a kiságyban, és egyedül éreztem magamat, a biztonságérzés akkor mélyen megsérült bennem. Válaszként mély alvásba kerültem, a biztonságot, amit édesanyám melle jelentett, az ujjammal pótoltam.

Miután ezt a képet megkaptam, tudtam vele dolgozni. Esténként úgy aludtam el, hogy az Arany-Magenta energiát bekötöttem ősvalómba, lelkem középpontjába és elkezdődött az édesanyámról a leválás. Először azt láttam, hogy még mindig, 35 évesen, erős köldökzsinórral csatlakozom hozzá. A gyógyító kép a következő volt: szoptat, majd letesz a kiságyba és együtt maradunk, a végtelen nyolcas ( ∞ ) áramlik közöttünk. Mindent átírtam, minden átíródott. Egy hét után éreztem magamban az elveszett biztonságérzetet, illetve azt a fényt, amivel ez a sérülésem meggyógyulhatott. Azóta nem szopom az ujjamat, egyik napról a másikra raktam le. Ehhez persze kellett 35 év tapasztalata és végül a kisfiam hozta el a megoldást.

V. E.