Rémálomból Valóság

Egy új kor hajnalán ébredő lelkek ébredő elméje nyílik és hoz egy emberibb korszakot az emberek számára. Változásra a lelkünk útján van mód. Az elme zárt világa felszabadul, ennek korszaka közeledik.

           

Felnövünk egy rendszerben, ahol apró lépésekkel gyorsítunk napról napra a célért, a fennmaradásért. A célért, mely rabszolgává tesz. Gyorsan élünk, hogy minden beleférjen, gyorsan eszünk, gyorsan megyünk, kicsit foglalkozunk mindennel, de valójában semmivel, ami a mi saját részünk, ami a mi világunk. Vagyis nem magunkért élünk, hanem egy nagyobb rendszer rendszeréért. A kisebb rendszer a nagyobb rendszer céljaiért.

Mit kapunk cserébe? Kényelmet. Mi az ára a kényelemnek? Kizárja a szabadságot.

A gyerekek szülők nélkül nőnek fel. Bölcsődében, óvodában, majd az iskolában neveli a rendszer a szorgos méhecskéket. Gyermekkortól a megfelelést megtanulva telnek az évek, majd szép lassan önállótlanná válva felnőnek a gyerekek.

Mire az óvodából kikerülnek, már tudnak csöndben valaki után menni, valakit követni, de még nem tudnak helyesen lélegezni, enni, és nem tudják, mennyi az az elegendő mennyiségű víz, amit naponta meg kell inni. Ismerik a bevásárlóközpontokat, a legújabb meséket, a gyorséttermeket. Az iskolában megtanítják elfogadni a TÉNYEKET és azt, hogyan kell megtanulni mindazt, amit mások mondanak. Hogyan kell elhinni a megtapasztalatlant. A gyerekek elhiszik, ami le van írva.

De nem tudnak a gondolat szabadságáról, a hit erejéről, és a szeretet táplálásáról.

Az iskolákban az eredmény a fontos, s hogy minél jobban teljesítsenek másoknak! Célt-életképet nem kapnak. Évtizedek óta hamis, elferdített történelmet tanítanak, ezzel hontalanná és gyökértelenné téve az újabb és újabb nemzedékeket. A Biblia helyett a média lett a szentírás, mely rettegésben tart mindenkit. A hírek 99 százaléka megfélemlítés. Egyes országokban százalékos arányban határozzák meg a negatív és a pozitív események számát egy hírműsor idejében.

Lassan, módszeresen, szinte észrevétlenül olyan korba jutottunk, ahol nem tudjuk, valójában mit eszünk, mit iszunk, és milyen levegőt lélegzünk be, miközben életünk perceit fogyasztjuk.

Kérdezem:

Miért használ az élelmiszeripar adalékokat, színezékeket, tartósítószereket?
Miért használnak méreganyagokat a kozmetikumokat előállító cégek alapanyagként?

Miért tartalmaznak a mosóporok, öblítők a bőrön át felszívódó méreganyagokat?

Miért van a gyógyszerek 90%- ának mellékhatása, amik újabb betegségeket váltanak ki?

Miért tartalmaznak egyes élelmiszerek, fogyasztási cikkek nyugtató szereket?

Miért tartósítják a kolbászt nyugtató hatású szerrel, az évszázadok óta működő füstölés helyett?

És mi a kiút?

Legyen igényünk ÉLNI. A gyerekeknek tiszta szeretetet, hitet és tudást adni, nem „elnevelni”. A spirituális életfelfogás bevezetése egységesen a bölcsődékben, óvodákban, és az iskolákban. Az oktatói, tanítói feltételeket megszigorítani, rendszeres vizsgához kötni.

Legyen:

a bölcsőde a szeretet biztonsága, az óvoda a Hit ereje, az általános iskola a szellem szabadsága, „tanulni megtanulni”, a szakirányú iskolák, egyetemek, az elme szabadsága, az alkotás megvalósítása.

Bálint Bence