Nagy valószínűséggel minden ember átmegy
a „nem szeretem a testemet” fázison. Persze, ez leginkább a nők problémája.
Személy szerint egész életemben a kilóimtól tettem függővé, hogy éppen jóban
vagyok-e magammal, avagy behunyom a szemem, ha tükröt látok. Pedig ez ennél
sokkal tágabb dolog. Jóban lenni magunkkal, szeretni a testünket nem a
nadrágmérettől függ, mélyebbről kezdődik. Amikor ennek a szikrája fellobbant
bennem, elkezdtem keresni olyan tevékenységeket, amelyektől jól érzem magamat.
Belekezdtem különböző sportokba, ezek mellett a jóga, ami évek óta jelen van az
életemben. Több hónapja már, amikor először részt vettem egy Iyengar jóga órán.
Ez a jóga nagyon precíz, egyben könnyed is: a helyes tartásra igazít, az egyvonalúság elsődleges szempont, de
sosem feszülve, csakis engedve. Ha valami nem megy, vagy fáj, lélegzünk, és a
fájdalmat kifújjuk. Jelentem, működik!
Az órán különböző eszközöket, mint fából
készült tégla, blokk, zsák és heveder használunk. Ezek a segítségünkre vannak, hogy
a gyakorlatokba a legkönnyebben ereszkedhessünk bele. Például, amikor előre
hajlásnál a kezem még nem ért le a földre, téglára támaszkodtam. Ahogy a
derekam és a hátam feszülése oldódott, a tenyerem ma már a talpam mellett
nyugszik, így ez a gyakorlat már tégla nélkül megy. A testem változása óriási
örömet okoz! Boldog vagyok, amikor 1-2 centivel tovább tudom forgatni a
fejemet, vagy, ahogy nyitom a csípőmet, a térdem egyre közelebb kerül a padlóhoz.
Ami számomra megkönnyebbülés: elmúlt a derékfájásom, pedig a nap nagy részében
állok. Bár, az ülő életmód is tartásproblémákhoz vezethet, úgyhogy az
irodistáknak is jót tesz.
A gyakorlás során hajlékonyabb lettem, a
sok nyújtásnak köszönhetően egyre kevesebb feszülést érzek a testemben, vagyis
a blokkok oldódnak. A jóga ezt úgy mondja, hogy könnyebben áramlik az energia –
ami pedig az élet alapvető mozgatója.
A szerveim kezdenek a helyükre kerülni –
ezt onnan veszem észre, hogy mélyebb levegőt tudok venni, kihúzom magamat, jobb
az emésztésem és úgy érzem, önmagától formálódik a testem. Fogynék is tőle, ha
nem szeretném ennyire a sütit… mindezt tetézi, hogy elindult a belső nyugalmam,
a türelmem, nem csak önmagam, hanem az emberek és globálisan az Élet irányába
is. Tudom, tudom, ezek nagy szavak, mégis ezt tapasztalom magamon. Volt, hogy
hetekig kihagytam a jógaórát, akkor idegesebb voltam, nehezen aludtam el és az
aggodalmaim is előtörtek. Ahogyan az órán mondja a tanár: jóga közben az elme
csendes, mivel a koncentráció miatt a zavaró gondolatoknak nem jut hely a
tudatban. Mit jelent ez? Azt, hogy a nap során a túlingerelt világunkból fakadó
stresszt leteheted, elmédet kiürítheted és így könnyebb és örömtelibb lesz az
életed!
Szóval, úgy döntöttem, meghajtom a
fejemet a mozgás előtt és megadom a testemnek, amitől jól érzi magát. Így, mi
ketten együttműködve képesek vagyunk bármire!
Ha
szeretnéd megadni testednek ezt az élményt, az Egy s Ég Központban megteheted.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése