Mi a valódi siker az életben?

"Legyünk sikeresek!” - halljuk nap mint nap, akár még jóindulatú javaslatként is. Akik ezt mondják, arra gondolnak, hogy jussunk előbbre a társadalmi ranglétrán: legyen szép családunk, nagy házunk és sok pénzünk. Valóban jó érzés, ha magas pozíciója van az embernek a szép családján, nagy házán és a sok pénzén kívül. Nincs ezzel semmi gond, a kérdés csupán annyi: értékeljük-e, tiszteljük-e a megszerzett vágyakat és valóban boldogítanak-e minket.

Elképzelhető, hogy mások, a szüleink, vagy a társadalom elvárásainak feleltünk meg. Így könnyen előfordulhat, hogy e külső sikereket igazából nem is mi vágytuk.

Lehetséges, hogy egy biztos álláshoz választottunk iskolát, pedig mi a zenei konzervatóriumba akartunk tovább tanulni, hiszen imádtunk zongorázni, tehetségesnek tartottak minket.

Az is lehetséges, hogy bár jelenlegi párunkat szeretjük, de választásunkat a pozíciónkhoz igazítottuk és nem azt a másikat választottuk, akibe igaz, tiszta szívből szerelmesek voltunk

Hiába van meg mindenünk, magas pozíciónk, szép családunk, nagy házunk és a sok pénzünk, ha nem a saját tehetségünknek, belső hangunknak megfelelve, hanem a lelkünk sugalmazása ellen döntöttünk. Úgy érezzük, mi igazából nem is ezt akartuk. Valójában, egy örökös hiányérzetben hogyan lehetnénk boldogok?

„Legyünk sikeresek!” - halljuk nap mint nap. Igen, legyünk azok, de az igazán sikeres ember az, aki bátran meri követni a lelke sugalmazását, aki a saját útját járja, akkor is, ha az rögösebb, és sokan meg is szólják érte.

Igaz, lehet, hogy ennek az embernek, nem lesz magas társadalmi pozíciója, szép családja, nagy háza és sok pénze… de az biztos, hogy az életét boldogan éli le…

L.

Az önmagam iránti tisztelet érzése

Az elmúlt hónapok, hetek megerőltetőek voltak, és nem tudtam megfejteni, hogy mi bánt, mi zakatol bennem. Ahogy lenni szokott, az Élet egy pillanat alatt fordít a nézőponton, ahogy kiderülnek dolgok, elhúzzák a függönyt és meglátod a valóságot. Csak merj hinni a szemednek és a fülednek! 
A történések verssé összegződtek.

Fogalmam sem volt, mit jelent az a szó: tisztelet, mi az a tisztelet?!

Adódott egy élethelyzet, amiben végre felismertem,

hogy mi az a rossz érzés, amikor nem állok ki magamért,

és legszívesebben elmenekülnék.

A torokszorító érzés, a nyomás a fejemben,

és a mondat: velem mindent megtehetsz!

Az önmagam iránti tisztelet hiánya volt az,

ami ilyenkor a bensőmet mardosta.

Annyira a sajátomnak éreztem, hiszen tizenéve így élem az életem.

Már megint valamit túlhúztam, elég régóta dübörgött bennem, hogy: ELÉG VOLT, NEM!

Amikor fejlődésem menetében eljutottam arra a szintre, hogy felismertem a saját értékemet,

megfogalmazódott bennem: ezt már nem teheted meg velem!

Nem kardot vonva, zászlót lengetve, és kicsit sem bekeményedve,

hanem érezve a Lelkemet, a szerethetőségemet, bársonyos minőségemet.

Egy szakasz lezárult, pontot tettem...

Új érzések vannak most testemben és lelkemben, fellélegeztem!

Önmagamhoz megérkeztem!

A pénzről

Akkor érzed jól magad, ha a pénztárcád dagad? Felelőtlenül költhetsz,  a végösszegre ügyet sem vetsz, ha mindez megadatik, csak akkor nevetsz? Mindenki a vendéged, népszerű vagy... érezted már, hogy ez a lelkeden nyomot hagy? Szó szerint nyom, megfullaszt, te a valódi értéknek teret nem hagysz. A felszín hajt, az új szerzésének öröme, a vágyképek kergetése. Majd akkor ha... hallottad már ezt netán? A halogatás, mert megteheted... vagy csak azt hiszed? Magadat te kinek képzeled? Emberfölöttinek, mert sok a pénzed? Hát mi határoz meg téged? Ha a pénz, akkor van egy rossz hírem: eladtad a lelked. A pénztől teszed függővé az életed, a boldogságot, a mámort... szerintem minderre most szórj hamuport. Ez a régi idők energiája. Az új kor ideológiája, hogy a pénz nem mint külső erő határoz meg téged, hanem ha emeled fényed, vagyis érzed jókedved, csak úgy magától kicsordul a könnyed, egyszerűen szólva: beengeded a létet... ha hagyod, hogy szíved dobbanjon, hogy szerelmed lángra lobbanjon, de nem a másiktól, a másik függvényében, hanem csak önmaga nemességében... ahogy az Isten adta, ahogy abban a kis magban, ami a mellkasod közepében van: a lélekmagodban, ősvalódban. Ő az eredő, ő érez és mindig az érzéssel jelez. Ismerd meg intéseit, figyelmeztetéseit! Hogy tudd, mit üzen, kerülj vele kapcsolatba, utazz vissza önmagadba, és a külvilágra szegezett tekintetedet fordítsd magadra. A lélekmagod nemesít, fényesít, szépít, de megint ne a külsődre gondolj. Benső világodat segít egységbe rázni, az egységet magát megtalálni. Ha odabent rend van, tehát minden sima és tiszta, akkor látszik kívül is a harmónia. Akkor fog csillogni a szemed, mert mutatja milyen nemes a lelked - sallangoktól, játszmáktól mentes. Ha ezt végigolvastad, és fel is fogtad, tehát érted, akkor fog megérkezni a pénzed.

Cash Flow tanfolyam

Többre, jobbra, szebbre vágyunk, amióta világ a világ. Főleg, amióta fogyasztói társadalomban élünk. Imádunk vásárolni, a pénzköltés a hobbink lett. Kergetjük a szerzés örömét, de igazán semmi nem elégít ki, mert harácsolunk és mindent akarunk. Szép ruhákban járunk, benzinre is van pénzünk, ám mindig aggódunk és a hónap vége felé már hús sincs a tányérunkon. Ismerősek számodra ezek a helyzetek?

Számomra azok. Ám, mindez már kezd a múlté lenni. Idén januárban megelégeltem, hogy állandó harcban vagyok a pénzzel, leginkább azt, hogy semmi nem elég. Fizikai fájdalmat éreztem, amikor csökkent a folyószámlámon az összeg, mindemellett imádtam költekezni – egy új ruha a mennyországba tudott repíteni. Mókuskerékben éreztem magamat. Ezidőtájt hallottam a cash-flow tanfolyamról, naná, hogy belevágtam. Ugyanis, utálom az érzést, amikor valami fogva tart.

Társasjáték várt bennünket az asztalon, nyolcan voltunk. Három alkalommal találkoztunk, közben házi feladatot is kaptunk. Családias, nyugodt környezetben, felszabadultan játszottunk. A játék közben feltárult előttem, ahogy a való életben is viszonyulok a pénzhez. Előjöttek az érzéseim: a dühöm, amikor váratlanul kell pénzt kiadnom; a mérhetetlen aggódásom, hogy nem lesz elég munkám és nem tudom magamat fenntartani; az elfojtásaim, a birtoklási vágyam, sőt, a fukarságom is. Micsoda színes egyéniség! Nevettem magamon… egyszerre megdöbbentő is volt, hogy ilyen sok érzés kapcsolódik a pénzhez. Érzelmi hullámvasút volt, időnként a gyomrom is belefájdult a szembesülésekbe. Éreztem, hogy mindezek ólomsúlyként nehezednek rám és gátolnak abban, hogy elérjem azt, amit igazán szeretnék. Továbbra is élveztem a játékot, ám egyre inkább elkezdtem figyelni magamat. Rájöttem, mindig több út áll előttünk. Dönthetek a megszokott módon, de azt is mondhatom: most megpróbálom másképpen. Az egyik a biztonság útja, a másik a lehetőségé. Mindehhez egy borsószemnyi önbizalom is elég. Amikor hiszünk magunkban, képesnek érezzük magunkat a változtatásra, az elrugaszkodásra, az újrakezdésre – bármire. Nem arról van szó, hogy rögtön milliárdosi babérokra törünk, hanem a hétköznapok pénzére figyelünk. A felismerés által tudatosítjuk, hogy egyedül a félelmeink gátolják a lehetőségeinket, mondhatom úgy is: én állok önmagam útjában. A játék megnyitotta bennem a bizalmat, hogy én is elérhetem, amit szeretnék és a séma, miszerint „becsületes úton még senki nem gazdagodott meg” letehető. Megváltoztak a prioritásaim, élvezem a munkámat és megvalósíthatónak tartom, hogy kilépjek a mókuskerékből, a saját lábamra álljak, és ne egy multicégtől várjam a havi apanázsomat. Az életem a tanfolyam óta átalakulóban van, az új körülményekhez, megvalósítási módokhoz igyekszem igazodni. Van, hogy nem tartom a lépést, mert annyira erős bennem a megszokás, és előfordul, hogy elkap a vásárlási láz. Van, amikor engedek neki, de már nem hiánytudatból vásárolok, nem kapkodva veszem le az árut a polcról, nem a szerzés vezérel, hanem az öröm.

Ha döcögnek a pénzügyeid, és szeretnéd megtudni az okait, valamint szeretnél változtatni is rajta, hogy elégedett ember lehessél, a Cash Flow tanfolyam keretein belül megteheted. 

Cím: II. kerület, Hankóczy Jenő utca 35. 
web: www.egysegkozpont.hu, 
email: egyesulet@egysegkozpont.hu

eredeti cikk ITT.

Út önmagunkhoz

Magamra lelek!

és megmozdulnak a hegyek...

pusztítok és teremtek,

ebbe a világ is beleremeg.

Önmagamat bontom,

a falaimat rombolom,

ékeimet levetem,

ruháimat kimosom.

Fülemet kinyitom,

és befelé figyelek,

ez a legegyszerűbb,

hogy önmagammal egy legyek.

Szívem dobbanása a ritmus,

szívem hangja az ékes szó,

elandalító.

Néha küzdeni hív,

másszor sarokba küld,

bármit mond, a lényeg, hogy megbecsüld.

Szíved diktál, nem az eszed,

utóbbi csak a noteszed.

Megjegyez, felír, diktál,

de nem neki kell, hogy vigyázba állj.

Ez hát az én igazságom,

így haladok utamon...